„Csapataink harcban állnak…”
Folyik a világban Csűr-Csavar és Szent Mihály arkangyal küzdelme. Mi emberek, folyton küzdünk az előttünk tornyosuló nehézségekkel. De megoldjuk őket. Hogy győzzön a jó. Terjedjen a szép, a nemes, az igazán humánus.
A Budapesti Filharmóniai Társaság elnyert egy szép pályázatot. A zenei kultúrát kell elvinni hazánk városaira, kisebb településeire. Élő komolyzenét bemutatni olyan gyerekeknek az iskolában, akik még soha nem vettek részt hangversenyen, nem jártak az Operában, a MŰPÁ-ban, vagy a Zeneakadémián. Akik sok helyen szegénységben élnek. Ahol a tanulóknak - legyünk őszinték - púp a hátukra a pesti zenészek megjelenése. Veronika lányom szervezi.
Tengernyi megindító élménnyel térnek meg a roppant fárasztó utazásokról. Van sok zenész, aki szívesen részt vesz a produkciókban, de a mai betegségekkel terhes időben gyakori a helyettesítési igény. A leutazások is sok összefogást igényelnek, s az útviszonyok se mindig ideálisak. Mit mindig: szinte soha… Amolyan Déryné módra megy egy-két kocsi - karaván. Gordonkát, bőgőt hogyan is lehetne másként vinni… Az egyik programjuk a Mi a magyar? - címet viselte. Bemutatták csodálatos zenei részletekkel, hogy a magyar nem a bőgatyás, maradi romantika. Élő, eleven, lelkesítő zene, ami dobogásra készteti a lábakat, megfogja az emberi szíveket. Aztán tanították, mi a tánc, milyen is a tánc zenéje. A minap egy kis hevesi faluba mentek. A nyurga kamasz túlkoros hetedikes-nyolcadikos tüntetően féloldalt ült, kétszer kiment WC-re… Egyesek mozogtak, fecsegtek. Így kellett az agyonfagyott, zsibbadt lábú zenészeknek lelkesedést csiholni. Magyarázták, hogyan rejlik egy magyar komolyzenei darabban - Kodály mű volt, ha jól tudom -, a Csiga-biga gyerekdal. Lelkes lányom megfogta a tekintetével az unott kamaszt, s az figyelni kezdett. És kitalálta, miről van szó. Megdicsérte érte a lányom: „Csak te tudtad!” Ekkor egy tiszta, fiatal fiú arca nézett mosolyogva vissza rá. Lehet, hogy életében először mondták neki: „Milyen okos vagy!” …
„Csapataink harcban állnak…” És nem biztos, hogy vesztésre állunk…